Adatvédelmi nyilatkozat

Visszavásárlás, csere, jogszabályok:

• A megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül
• A szolgáltató a szerzőséseket elektronikus úton iktatja
• Az iktatott szerződések utólag a szolgáltatónál hozzáférhető
• Az előre látható szállítási határidő a rektáron lévő termékekből 2-4 nap, a nem raktáron leévő termékek 1-7 nap, amelyről a megrendelő elektromos levél formályában információt kap
• Az elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötéskor
• Az írásban történő elállás esetén elegendő az elállás nyilatkozatot elküldeni 8 munkanapon belül

Reklamációs ügyeket a magyar törvényeknek megfelelően intézzük, melyek a következőek:

A távollevők között kötött szerződések esetében az egyik legfontosabb, fogyasztókat védő intézmény a 8 munkanapon belüli, indokolás nélküli elállási jog. Nagyon fontos, hogy erről a jogáról a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót, különben a nyitva álló határidő 3 hónapra hosszabbodik meg. A kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett összeget, utánvét, vagy visszautalás formájában.

A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása, illetve a garanciális visszaszállítás miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. (utánvét díja + szállítási költség) Ez a költség nem terheli a vásárlót, amennyiben személyesen hozza vissza a terméket. A fogyasztót ezen felül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

A 17/1999 (II.5) Korm. rendelet 5. §-a alapján a Megrendelő nem gyakorolhatja elállási jogát olyan áru esetén, amennyiben a termék a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő.

 

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

a távollevők között kötött szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).

(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;

b) automatából történő értékesítésre;

c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;

d) az építési szerződésre;

e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;

f) az árverésen kötött szerződésre.

(4) A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre kizárólag a 7. § (2)-(3) bekezdése, a 8-11. § alkalmazható, az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre pedig kizárólag a 9. § alkalmazható.

(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

2. § (1) A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:

a) a gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;

b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;

d) szükség szerint a szállítás költségéről;

e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

f) az elállás jogáról (4-5. §);

g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

h) az ajánlati kötöttség idejéről;

i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

(2) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

3. § (1) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.

(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:

a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;

b) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;

c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;

d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.

(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.

(5) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot

a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;

c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;

d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;

e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;

f) szerencsejáték-szerződés esetében.

6. § (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.

(2) A fogyasztó a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.

7. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

8. § (1) A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.

(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.

9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.

(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodó szervezet a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

10. § A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.

11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.

(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc munkanapon belül" szövegrész lép.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a távolban kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által meghatározott elállási jog fogalma és gyakorlásának feltételei 2009.03.09. 

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

A szerződéstől való elállásunk esetén nem vagyunk kötelesek a kereskedő kérésére magyarázatot adni az elállás okára. Tehát a szerződésnek megfelelő, hibátlanul működő és a rendeltetésszerű használatra alkalmas termék esetén is gyakorolhatjuk elállási jogunkat. Természetesen az esetek többségében az elállásra az adhat okot, hogy a kiszállított termék mégsem olyan, mint amilyennek a honlapon közölt leírás alapján elképzeltük, vagy bármilyen okból nem felel meg az elvárásainknak. Fontos jogszabályi garancia, hogy az eladó elállási jogunk gyakorlását nem kötheti semmilyen korlátozó feltételhez.

Termék (például könyv, elektronikai cikkek stb.) megrendelése esetén a termék átvételétől, míg szolgáltatás igénybevétele (például interneten közzétett apróhirdetés, interneten megrendelt kábeltelevízió előfizetés) esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.

A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon (nem naptári nap!) belül élhetünk elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a 8 munkanapos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.

Természetesen a 8 munkanapos határidő alatt bármikor elállhatunk a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntsünk a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről.

A 8 munkanapos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 8 munkanapon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 8 munkanapos időtartamon belül kifejezzük elállási szándékunkat az eladó felé.

Amennyiben az eladó a webáruház honlapján nem tájékoztatja potenciális vásárlóit az elállási jog meglétéről vagy hiányáról, e jog gyakorlásának határidejéről, valamint feltételeiről és szabályairól, akkor az elállási határidő a fogyasztó teljes körű tájékoztatásának megtörténtéig, de legfeljebb az elállási határidő kezdő időpontjától számított 3 hónapig meghosszabbodik. Ezért is fontos az utólagos bizonyíthatóság érdekében, hogy a vásárlás előtt nyomtassuk ki a honlapon hozzáférhető tájékoztatást (az általános szerződési feltételeket, üzletszabályzatot).

A termék átvételének napját elsősorban a termékhez mellékelt számlán (nyugtán) szereplő teljesítési időpont alapján tudjuk igazolni az eladó felé. Előfordulhat, ezért figyeljünk arra, hogy a termék tényleges átvételének a napja későbbi, mint a számlán feltüntetett teljesítési időpont, ezért az elállásra rendelkezésre álló 8 munkanapos időtartam akár néhány nappal meg is rövidülhet. Sajnos a kisebb webáruházak sok esetben még számlát (nyugtát) sem mellékelnek a termékhez, ezért célszerű - amennyiben mód van rá - a termék átvételekor az átvételi elismervényről egy másolatot kérni, vagy arra a futárral vagy a postai alkalmazottal az átvétel tényleges napját ráírattatni.

A rendelt termék kipróbálható, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 8 munkanapos határidő alatt megbizonyosodhassunk arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez (kivéve CD és DVD lemezek esetében). Mint ahogyan utaltunk már rá, amint eldöntöttük, hogy nincsen szükségünk a termékre, ezt követően már ne használjuk, óvjuk meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudjuk azt a kereskedőnek visszajuttatni.

Elállási szándékunkat  postai úton (célszerű tértivevényes levélben) és e-mailben is kifejezésre juttathatjuk, akkor is, ha a kereskedő az elállási jog gyakorlásának valamelyik formáját a honlapon közzétett általános szerződési feltételekben kizárja. Az utólagos bizonyíthatóság érdekében javasolt, hogy elállási nyilatkozatunkat elsősorban az eladónak a webáruház honlapján közzétett e-mail címére küldjük el. Természetesen, amennyiben a vállalkozás rendelkezik üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal, elállási nyilatkozatunkat személyesen is átadhatjuk és az eladóval igazolt módon átvetethetjük.

A terméket csak akkor küldjük vissza, ha az eladó nem zárkózott el a termék visszavételétől, mivel ellenkező esetben, a termék visszaküldése után már a termék sem lesz a birtokunkban és kérdéses, hogy az eladó egyáltalán visszafizeti-e az általunk kifizetett összeget.

Javasoljuk, hogy a termék csomagolását óvatosan bontsuk fel és azt őrizzük meg a számlával és egyéb okmányokkal (például a jótállási jeggyel) együtt az elállási határidő lejártáig.

Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, az eladó pedig köteles legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget visszatéríteni.

A hivatkozott rendelet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni, ezért a terméket nem adhatjuk fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. A termék esetleges rendeltetésszerű használatáért használati díjat és az emiatt fellépő esetleges értékcsökkenés (karcolások) megtérítését sem lehet a fogyasztótól követelni, de amennyiben a terméket nem rendeltetésszerűen használtuk, az eladó kártérítést követelhet a termék esetleges meghibásodása, károsodása és értékcsökkenése miatt.

Nem minden internetes szerződés esetén illeti meg a fogyasztót az elállási jog, mivel a rendelet tételesen felsorolja azokat az esetköröket, amikor nem gondolhatjuk meg magunkat a termék átvétele vagy a szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötés után. Feltétlenül tudnunk kell azokról az esetekről, amikor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, hogy a vásárlási döntésünk előtt ezt a körülményt is mérlegelhessük.

 

Az elállási jog hiánya 2009.03.09. 

Mikor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat?

Ezeket az eseteket szintén a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (rendelet) sorolja fel.

A rendelet alapján nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog az előre meghatározott időpontban szállást nyújtó (hotelszoba foglalás), szállítási (repülőjegy-foglalás, gépjárműbérlés), étkeztetési (pizzarendelés) vagy szabadidős szolgáltatások (koncertjegy, belépőjegy megrendelés) igénybevételére irányuló online szerződéseknél.

 

A gyorsan romlandó termékek (például nem tartós élelmiszerek, vágott virág) és természetüknél fogva (higiéniai vagy egészségügyi okból) vissza nem szolgáltatható termékek (például használt fogkefe, golyósdezodor, fehérnemű, masszázsolaj, szexuális segédeszköz, kozmetikumok, étrend kiegészítők esetén sem állhat el a fogyasztó a szerződéstől. Fontos tudni, hogy a higiéniai vagy egészségügyi okból vissza nem szolgáltatható termékeket is visszaküldhetjük, amennyiben a csomagolást, a védőfóliát még nem bontottuk fel, vagyis a terméket még nem vettük használatba.

Nem követelhető vissza a vételár olyan termék esetén amelyet kifejezetten a saját kívánságomra, egyedi utasításaim alapján készítettek, vagy állítottak elő, mivel a vállalkozások nem kötelesek olyan termékek feltétlen visszavételére, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó egyedi utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Ha ezekben az esetekben elfogadnánk az elállási jog gyakorlását, akkor gazdaságilag értéktelenné válna a dolog, hiszen a kereskedő már nem tudná a kizárólag az azt megrendelő fogyasztó számára értékkel bíró egyedi jellegű terméket más vevő számára értékesíteni.

Példaként említhető, amikor ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók alapján készítenek el. Hasonlóan nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az általunk készített digitális fényképek előhívásával, vagy egyedi számítógépes szoftverek megalkotásával bízzuk meg a webáruházat.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a kivételszabály kizárólag az egyedileg, a fogyasztó kifejezett kérésére előállított termékeknél alkalmazandó. Az a körülmény, hogy a fogyasztó például egy ruhanemű megrendelésénél a saját egyedi méretadatait adja meg, nem teszi a terméket a fogyasztó személyéhez kötötté, hiszen a ruhaneműt már korábban, nem a fogyasztó kifejezett kérésére gyártották le. Szintén nem minősül a fogyasztó személyéhez kötöttnek az egyedi konfigurációval összeállított számítógép, notebook sem, mivel e termék alkatrészei állagának sérelme nélkül szétszedhető és újra összeszerelhető, így az egy új vevő számára értékesíthető.

 

Természetesen az egyre népszerűbb internetes sportfogadások esetén sem követelheti vissza a fogyasztó utólag a sikertelen fogadás során kockára tett összeget, hiszen így a fogadásban rejlő szerencse-elem értemét vesztené.

A lemezen tárolt szerzői művek (CD, DVD), valamint a számítógépes szoftverek esetében akkor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha a csomagolást (védőfóliát) már felbontottuk, hiszen ilyenkor lehetővé válik számunkra a szerzői jogi védelem alá eső termék használata, valamint többszörözése is, amelyért szerzői jogdíjat kellene fizetni. Ha azonban a terméket az eredeti csomagolásban, felbontatlanul visszaküldjük vagy visszavisszük az eladó üzletébe, az eladó köteles az általunk kifizetett összeget részünkre visszafizetni.

Online letöltés esetén a szerződés tárgya egy immateriális formában létező adathalmaz, valamint ehhez az adathalmazhoz való hozzáférés biztosítása. A rendelet immateriális szerzői javak vonatkozásában nem rendelkezik külön az elállási jogról, de ilyen esetekben az eladó jogszerűen hivatkozhat kizárási okként analógiával a szerzői művek csomagolásának felbontására azzal, hogy ebben az esetben a csomagolás felbontásának a szoftver fogyasztó számítógépére történő letöltését tekinthetjük. Tehát, ha a szoftvert már letöltöttük számítógépünkre, elállási jogunkat ezután már nem gyakorolhatjuk.

Szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében sem élhetünk elállási jogunkkal, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az eladó a teljesítést a kifejezett beleegyezésünkkel, hozzájárulásunkkal megkezdte. Tehát nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az interneten megrendelt műsorszolgáltatásra (például kábeltelevízió), valamint internet-hozzáférésre vonatkozó szerződés alapján a szolgáltatási hely kiépítése és a szolgáltatás aktiválása (a műsorszolgáltatás megkezdése) előzetes beleegyezésünk alapján a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül megtörténik.

A fogyasztó akkor sem gyakorolhatja elállási jogát, ha a termék ára, illetve a szolgáltatás díja a pénzpiac eladó által nem irányítható ingadozásától függ. Példaként említhető a háztartási tüzelőolaj, és egyéb olajszármazékok, valamint a nemesfémből készített ékszerek. Fontos, hogy nem tartozik e kivétel alá az az esetkör, amikor az áringadozást a nemzeti valuták árfolyamainak változása eredményezi.

Hírlap és folyóirat vásárlására irányuló szerződés esetén az eladótól szintén nem várható el, hogy az esetlegesen már aktualitásukat vesztett kiadványokat a vételár visszatérítésével visszavegye.

Az árverés is egy speciális, spekulatív jellegű szerencseszerződés, amely értelmét vesztené, ha a „leütési ár" megfizetése után mégis meggondolhatnánk magunkat. Természetesen az úgynevezett fix áras árveréseknél (amikor a vételár előre meghatározott, és nem kerül sor licitálásra) az általános szabályok szerint gyakorolhatjuk elállási jogunkat.

Az eladó rendelkezhet úgy, hogy mégis biztosítja a fogyasztó számára az elállási jogot de mivel e tekintetben az online kereskedőket jogszabály nem kötelezi, erre a kedvezményre csak önkéntesen, akár egyedi esetben történő szabad üzleti döntésük alapján kerülhet sor.

 

Az online kereskedő nem határozhat a rendelet szabályaitól eltérő, a fogyasztóra nézve hátrányosabb szerződési feltételeket mivel a rendelet szabályaitól csak a fogyasztóra nézve előnyösebb, kedvezőbb módon lehet eltérni, például 8 munkanapnál hosszabb elállási határidő biztosításával. Emellett az eladó biztosíthatja az elállási jogot olyan termékekre is, amelyek esetén egyébként a rendelet kizárja a fogyasztó szerződéstől való visszalépését.

Gyógyszerek, étrend-kiegészítők vásárlása az interneten 2009.03.09.

A webáruházak széleskörű elterjedésével egyre bővül az interneten megvásárolható termékek és szolgáltatások köre is. Manapság már otthonról is könnyedén rendelhetünk étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat, sőt még egyes gyógyszereket is. Sajnos e termékkör tekintetében is elmondható, hogy a tisztességes piaci résztvevők mellett sok tisztességtelen, a betegek gyógyulni akarását, elkeseredettségét kihasználó vállalkozás vagy fantomcég számára jelent reklámfelületet, közvetítő eszközt az internet.

Minden esetben olvassuk el a betegtájékoztatót még a termék megrendelése előtt. Sok esetben előfordulhat, hogy egy termékről az adott webáruház honlapján olyan tájékoztatás kerül közzétételre, amely az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) által jóváhagyott betegtájékoztatótól eltérő állításokat tartalmaz. Sok esetben ez a termékismertetőt készítő személy szakértelmének hiányából ered, de az elírásnak szélsőséges esetben szándékos megtévesztés is lehet az oka.

Jó, ha tudjuk, hogy gyógyszer megnevezéssel csak az OGYI által nyilvántartott és engedélyezett terméket lehet forgalmazni. Az OGYI gyógyszeradatbázisából minden nyilvántartott gyógyszer betegtájékoztatója egyszerűen kikereshető, letölthető.

Fontos kiemelni, hogy az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére.

Manapság igen „divatos" téma a gyors fogyás, formás keblek, a potenciazavarok gyógyítása és sajnos - egyre inkább - a daganatos megbetegedések megelőzése, kezelése is. A magyar lakosság körében is ezek azok a problémák, amelyek közül legalább egy biztosan foglalkoztatja a fogyasztót. Ezen betegségek gyógyítására, megelőzésére is rengeteg megtévesztő hirdetést találhatunk a világhálón, ezért itt kiemelten fontos a fogyasztói éberség.

Míg a hatóságok által bevizsgált termékektől valóban elvárhatjuk a betegtájékoztatóban leírtakat, ahol mindemellett a lehetséges mellékhatásokról is előzetes tájékoztatást kaphatunk, a vizsgálatnak alá nem vetett, bizonytalan eredetű készítmények adott esetben teljesen hatástalanok, sőt egészségünkre ártalmasak is lehetnek.

Sajnálatos módon egyes vállalkozók az általuk működtetett webáruházban próbálják értékesíteni a lejárt szavatosságú, üzletükben már nem eladható termékeket. Ezért fontos, hogy az átvételt követően minden esetben ellenőrizzük a termék dobozán feltüntetett lejárati időt.

Mint minden egyéb termék vásárlásakor, étrend-kiegészítők esetében is érdemes minél több információt gyűjteni az eladóról. Kihasználva az internet adta előnyöket, érdemes különböző fórumokon érdeklődni, vajon fogyasztótársainknak milyen tapasztalata volt az adott termékkel vagy eladóval kapcsolatban. Ha egy eladó nevét csak a panaszfórumokon találjuk meg, keressünk másik webáruházat!

Amennyiben közvetlen ismerősünk ajánl egy terméket, saját tapasztalataira hivatkozva, általában jobban hiszünk neki, mint az unalomig ismételt reklámoknak. Éppen ezért alkalmazzák a marketing szakemberek előszeretettel a fogyasztói ajánlásnak tűnő reklámszövegeket. Természetesen nem mondható, hogy általában minden fogyasztói ajánlás hamis lenne, de érdemes ezeket fenntartással kezelni.

Egyéb termékektől (pl.: elektronikai cikkek, ruházati cikkek) eltérően gyógyszerek, étrend-kiegészítők, kozmetikumok és hasonló árucikkek vásárlása esetén nincs lehetőségünk elállási jogunk gyakorlására azok „kipróbálása" (elfogyasztása) után. Az olyan termék értékesítése esetében, amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza (mert például elfogyasztjuk, elhasználjuk!) a fogyasztó nem rendelkezik elállási joggal. Ha például egy étrend-kiegészítő szedését megkezdtük, érthető módon már nem tudjuk visszaszolgáltatni a terméket, így a vételár visszafizetését sem követelhetjük.

Mégis élhetünk elállási jogunkkal, amennyiben a terméket bontatlan állapotban vissza tudjuk szolgáltatni. Előfordulhat ugyanis, hogy a honlapon található tájékoztatás csak szűk körű információt tartalmaz az áru használatának ellenjavallatairól, azonban a dobozon lévő címke, vagy a mellékelt használati útmutató alapján kiderül, hogy az tartalmaz olyan összetevőt is, amelyre érzékenyek vagyunk, esetleg rendszeresen szedett gyógyszerünkkel, ismert betegségünkkel összeférhetetlen. Amennyiben ezt még a doboz (amiben már közvetlenül csak a kapszulák, tabletták, stb. vannak) felbontása előtt ellenőriztük, visszaküldhetjük az árut, hiszen az eladó azt veszteség nélkül tovább tudja értékesíteni. Fontos tudni, hogy ez esetben sem vagyunk kötelesek elállásunk okát megnevezni.

A pénz-visszafizetési garancia önként vállalt kötelezettségként értékelhető, ami alapján a vállalkozó elállási jogot biztosíthat a fogyasztónak, akkor is, ha az egyébként nem illetné meg jogszabály alapján

Tekintettel arra, hogy a pénz-visszafizetési garanciát az értékesítő vállalkozás maga ajánlja fel, - ezáltal a fogyasztónak többletjogosultságot adva - annak feltételeit is jogosult meghatározni. A „korlátlan" garancia általában éppen ezért korántsem korlátlan. Mindig figyeljünk oda a garancia érvényesítéseként megjelölt feltételekre, és vegyük számításba, hogy a termék visszaküldésének költségeit viselnünk kell, ezáltal a kockázatmentes kipróbálás sem tekinthető teljes mértékben ingyenesnek (a legolcsóbb csomagfeladási módot választva is közel ezer forint). Kezeljük azonban kellő fenntartással a túlságosan sokat ígérő ajánlatokat. Ami „túl szép, hogy igaz legyen", az általában túl szép, hogy igaz legyen. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a feltételek teljesítése esetén sem jellemző, hogy a „garanciát" érvényesíteni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy ha a kereskedő önként nem teljesíti vállalását, a vételár visszafizetési garanciával kapcsolatos igényünket csak hosszadalmas bírósági eljárás során érvényesíthetjük.

 

Garancia 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

A termékekre minden esetben a gyártó vállal garanciát, ennek időtartama a termék leírásában található, minden termék csomagolása tartalmazza a garancia levelet, és a magyar nyelvű használati utasítást.
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.

(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).

(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

2. § (1) A jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a forgalmazó nevét és címét,

b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a javítás módját,

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
A termékre a gyártó vállal garanciát, ennek időtartama a termék leírásánál található, minden termék csomagolása tartalmazza a magyar nyelvű használati útmutatót és a garanciális szervizet listáját.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;

2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;

3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;

4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;

6. varrógép, kötőgép;

7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;

8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;

10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;

11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;

13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;

22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;

23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Szavatosság 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet

egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérôl


A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. § (1) bekezdése, a belkereskedelemrôl szóló 1978. évi I. törvény 40. §-a, valamint az ipari termékek minôségének védelmével kapcsolatos egyes rendelkezésekrôl szóló 1968. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségérôl a Kormány a következôket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alapján a mellékletben felsorolt - belföldi gyártmányú (belföldön elôállított) vagy importból származó - belföldön kereskedelmi forgalomba kerülô új termékekre (a továbbiakban: termék) jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) A kereskedô az e rendeletben foglaltaknál a vásárlóra nézve kedvezôbb jótállási feltételeket is vállalhat.
(3) E rendelet alkalmazásában kereskedô, aki a terméket a vásárlónak üzletszerűen értékesíti.
(4) A jótállás legrövidebb idôtartama 12 hónap, e rendelet mellékletében ennél hosszabb idôtartam is megállapítható.
(5) Ha a termékre a gyártó (importáló) az e rendeletben foglaltaknál kedvezôbb jótállási feltételeket vállal, ezt a jogot a kereskedô köteles átruházni a vásárlóra.
(6) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglalt elôírásoktól a vásárló hátrányára eltér. Az érvénytelen megállapodás helyébe e jogszabály rendelkezései lépnek.
2. § Az e rendeletben meghatározott jótállás esetén a vásárlót a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. törvény 306-307. §-aiban, valamint az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 6. § (1) bekezdésében megállapított jogok megilletik.
3. § (1) Ha a vásárló a termék kijavítását kéri - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a javítási határidô 15 nap.
(2) Ha a kötelezett a javítás idejére a vásárlónak kölcsönkészüléket (kölcsönjárművet) ajánl fel, az (1) bekezdésben foglalt határidô 30 napra hosszabbodik meg.
4. § (1) A jótállási határidô a vevô részére történô átadás, vagy ha az üzembehelyezést a jótállásra kötelezett végzi, az üzembehelyezés (beszabályozás) napjával kezdôdik.
(2) A termék kijavítása esetén a jótállás idôtartama meghosszabbodik a hiba közlésének napjától kezdve azzal az idôvel, amely alatt a vásárló a terméket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
5. § (1) Ha termék a vásárlástól (üzembehelyezéstôl) számított 3 napon belül - a termékbe épített biztonsági elemek (pl. elektromos biztosíték) hibáját kivéve - meghibásodott, a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetôség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatásával egyidejűleg a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni.
(2) Az (1) bekezdés a személygépkocsiért e jogszabály alapján érvényesülô jótállásra nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdésben említett határidôbe nem számít bele az az idôtartam, amely alatt a kereskedô üzlete bármely okból nem tartott nyitva.
(4) A terméknek vagy jelentôs részének kicserélése esetén a jótállás idôtartama a kicserélt termék (annak kicserélt része) tekintetében újra kezdôdik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a modulokból összeállított termék hibás moduljának cseréjére került sor. A termék jelentôs részeit a jótállási jegyen kell feltüntetni.
6. § (1) Ha a hiba jellege (pl: a termék kijavíthatósága, a javítás módja, az értékcsökkentés mértéke, stb.) tekintetében vita merül fel, a jótállásra kötelezett jogszabályban erre feljogosított minôségvizsgáló szer(vek) szakvéleményét köteles beszerezni.
(2)
(3) Ha a kötelezett az (1) bekezdésben elôírt kötelezettségét nem teljesíti, a jogosult maga is fordulhat a minôségvizsgáló szervekhez.
(4) A szakvélemény beszerzésére irányuló megbízásban fel kell tüntetni mind a jótállásra kötelezett, mind a vásárló álláspontját és nyilatkozatait (a hiba jellege, a hiba keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó eltérô vélemény) és mindkét fél aláírását. A vásárló nyilatkozatát a megbízáshoz csatolt és az általa észlelt hibákat felsoroló feljegyzés is pótolhatja. A terméket - a járművek kivételével - a felek nyilatkozatának megtételét követô 3 munkanapon belül a jótállásra kötelezettnek a kijelölt minôségvizsgáló szervhez be kell szállítani.
7. § (1) Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésű, valamint - a járművek kivételével - a 10 kg-nál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket.
(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhetô el, a le- és felszerelésérôl, valamint az el- és visszaszállításról a jótállásra kötelezett gondoskodik.
(3) A javítószolgálat a helyszínre kiszállást a vásárlóval köteles egyeztetni és az utóbbi választása szerint a kiszállást az egyeztetett nap délelôttjén, vagy délutánján teljesíteni.
(4) Az (1)-(2) bekezdések hatálya alá nem tartozó terméket a vásárló szállítja be a lakóhelyén lévô javító szolgálathoz, szervízhez, ha a lakóhelyén ilyen nem működik, akkor a jótállási jegyen feltüntetett legközelebbi javító szolgálathoz, vagy ahhoz a kereskedôhöz, akinél a terméket vásárolta.
(5) A visszaszállításról - a járművek kivételével - a vásárló kívánságára díjmentesen a jótállásra kötelezett gondoskodik.
(6) A vásárló indokolt utazási és szállítási (visszaszállítási) költségeit a jótállásra kötelezett tartozik megtéríteni.
(7) Javítás esetén a termékbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
8. § (1) A jótállási kötelezettség keretébe tartozó javítások elvégzésérôl, az alkatrész ellátásról a termelô (importáló) a kereskedôvel a termék forgalomba hozatala elôtt kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni. Ilyen megállapodás hiányában a termék forgalomba nem hozható.
(2) A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek - a jótállási kötelezettség teljesítésének módjától függetlenül - ha a kereskedô és a termelô (importáló) ettôl eltérôen nem állapodik meg, a termelôt (importálót) terhelik.
(3) A vásárló a jótálláson alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a kereskedôhöz, vagy a jótállás keretébe tartozó javításokat rendeltetésszerűen végzô javítószolgálathoz (szervízhez) intézheti.
(4) A kereskedô a vásárlóval szembeni kötelezettségek teljesítését nem kötheti a termelô (importáló) vele szemben fennálló kötelezettségeinek elôzetes teljesítéséhez.
9. § (1) A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejű bemutatása esetén.
(2) A jótállási jegyen a termelô (importáló) köteles feltüntetni:
a) a termék, valamint a gyártó és külföldrôl származó termék esetén az importáló nevét;
b) a gyártmány típusát, a gyártási számát, jelentôs részeinek meghatározását;
c) a vevôt a jótállás alapján megilletô jogokat és azok határideit, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit, valamint a jótállással kapcsolatos jogorvoslat módját;
d) a javítószolgálat nevét és címét;
e) az alkatrész-utánpótlás - jogszabályban megállapított - kötelezô idôtartamát;
f) a javítószolgálat biztosításának - jogszabályban megállapított - kötelezô idôtartamát.
(3) A termék forgalombahozatalát megelôzô minôségvizsgálat a jótállási jegy tartalmára is kiterjed.
(4) A kereskedô a termék eladásakor köteles a jótállási jegy és a készülék számát egyeztetni, a jótállási jegyet az eladás (üzembehelyezés) keltének feltüntetésével hitelesíteni és azt a vásárlónak átadni.
(5) A szabálytalanul kiállított jótállási jegy alapján érvényesített igények teljesítése a kereskedôt terheli.
(6) A jótállás keretében tartozó javítás esetén a javítószolgálat, illetve a kereskedô a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a) a javítási igény bejelentésének és a javított termék a vevô részére történô visszaadásának az idôpontját;
b) a hiba okát és a javítás módját, valamint a javítási munkalap számát;
c) gépjármű esetében a kilométeróra állását az átvételkor és a visszaadáskor;
d) a jótállás új határidejét.
10. § (1) Ez a rendelet 1991. szeptember 15-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszi a tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségérôl szóló 7/1968. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelezô mértékérôl szóló 4/1969. (III. 30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendeletet kiegészítô és módosító 19/1972. (XI. 28.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 17/1977. (VIII. 17.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet, a 3/1978. (III. 1.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendelet és a bútoripari termékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítésérôl szóló 10/1975. (VIII. 30.) BkM-KipM együttes rendelet.
(2) E rendelet elôírásait a hatálybalépését követôen a kereskedelmi forgalomban értékesített termékekre kell alkalmazni. A hatálybalépést megelôzôen keletkezett jogviszonyokból eredô jogokra és kötelezettségekre a keletkezésük idôpontjában hatályos jogszabályok elôírásait kell alkalmazni.

Reklamáció

Webshopunk a törvényeknek megfelelően működik, ezért az alábbi szabályok szerint járunk el reklamáció esetén:

A távollevők között kötött szerződések esetében az egyik legfontosabb, fogyasztókat védő intézmény a 8 munkanapon belüli, indokolás nélküli elállási jog. A 8 napon belüli elállás, joga személyes átvétel esetén nem áll fenn! Nagyon fontos, hogy erről a jogáról a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót, különben a nyitva álló határidő 3 hónapra hosszabbodik meg. A kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett összeget, utánvét, vagy visszautalás formájában. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása, illetve a garanciális visszaszállítás miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. (utánvét díja + szállítási költség) Ez a költség nem terheli a vásárlót, amennyiben személyesen hozza vissza a terméket. A fogyasztót ezen felül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

Előrendelés esetén, a vásárló az áru kiküldéséig, elállhat a vásárlástól. Az elállás (megrendelés lemonása) kizárólag irásban történhet. Az árváltozás jogát fenntartjuk, a megrendelt termék árváltozásáról  írásban értesítjük! Amennyiben a megrendelt termék új ára nem megfelelő, a termék megvásárlásától természetsen elállhat! Az előre elutalt öszeget ennek megfelelően visszautaljuk!

Szállítás

1. GLS és DPD Futárszolgálat (az alapértelmezett szállítási mód)

Cégünk igyekszik a csomagolási- és szállítási költségeket a minimálisra szorítani. A MINIMÁLIS ár sajnos nem tartalmaz pár "extrának" tűnő szolgáltatást. Fontos tisztázni tehát, hogy az alapértelmezett és olcsó kiszállítás mit tartalmaz:

• A csomagokat Nem postával, hanem a GLS, vagy DPD futárszolgálattal szállítjuk ki!
• Szállítási díj 50000 Forint alatti megrendelésnél bruttó 1000 Forin, 50000 Forint felett ingyenes
• Miért? Azért, mert a GLS gyors, megbízható és pontosan kapjuk kézhez az utánvét összegeket. A webes felületükön www.GLS.hu nyomon követhető, hogy a csomagunk éppen hol tart.
• A GLS általános szállítási feltételeit megtalálhatja ezen a linken.

2. Postai utánvétel

Normál postai utánvétes csomagot jelent, nem javasoljuk, mert időben hosszabb, mint a futár és telefonon sem egyeztet, ha esetleg nem találja otthon a címzettet.

3. Személyes áruátvétel (a szállítási költség természetesen ekkor = 0 !

A szállítási és csomagolási költség abban az esetben is TELJESEN megtakarítható, ha a megrendelő a csomagot Budapesti irodánkban (1039. Budapest, Rákoczi u. 36 Tel: +36-1-367-38-33, +36-30-429-74-01) munkaidőben személyesen veszi át. Ilyen esetben a csomagra semmilyen szállítási és csomagolási költséget NEM számítunk fel. Amennyiben ezt a megoldást választja, akkor az ügyfélszolgálat értesítése után (ami történhet e-mailben vagy telefonon) lehet a csomagért menni. A megrendelt csomagokat legtovább 30 napig tároljuk, közben munkatársunk több alkalommal is megpróbálja Önt e-mailben vagy telefonon értesíteni, a 30 nap letelte után a rendelést töröljük. Személyes áruátvétel esetén nem érvényesek a webshop vásárlásra vonatkozó jogszabályok, mivel a vevő a terméket kézbevett, megtekintett állapotban vette át!

4. Sportolnek.hu Kiszállítás (bizonyos termékek csak így rendelhetők)

Amint azt már leírtuk, vannak olyan termékek, amelyek NEM szállíthatók futárszolgálattal. Lehet extra igény a NEM munkaidőben, az este, a kora reggel, a pontosan MEGADOTT időben, a hétvégén.. Ezek az igényeket CSAK a Sportolnek.hu munkatársaival saját gépjárműveinkkel történő szállítás esetén tudjuk vállalni és garantálni. A sportolnek.hu igyekszik minden extra igényt kielégíteni. Az extra szolgáltatások azonban nem férnek bele az ALAPÉRTELMEZETT és legolcsóbb szállítási módokba! Sajnos. Az extra igényeket jelezze a rendelés leadásakor a megjegyzés rovatban, és ha megadott olyan telefonszámot, amin munkatársunk el tudja érni, akkor megkeressük, és tájékoztatjuk, hogy a kérést teljesíthető-e és ha igen az milyen extra költséggel jár. Megértésüket köszönjük.